Ravennai mozaikok a Dómmúzeumban

Ravennai mozaikok a Dómmúzeumban

2010 szeptember 1-jétől Pécsett láthatja a nagyközönség Gyugyi László, Amerikai Egyesült Államokban élő műgyűjtő Zsolnay porcelánokból álló gyűjteményét, melynek a Zsolnay Kulturális Negyedben található Sikorski-ház ad otthont. A Zsolnay Aranykora című kiállítás olyan egyedi darabokat tartalmaz, amelyek a gyár egyik legsikeresebb korszakában születtek.

Gyugyi László műgyűjtő több mint 600 kerámiatárgyból álló Zsolnay-gyűjteménye óriási jelentőséggel bír. Darabjai a gyár 40 évét átölelő (1870-1910) időszakának termékei, amelyeknek születése három nagy korszakhoz kapcsolódik: a historizmus, a millennium és a szecesszió periódusaira. A historizmus korszaka (1878-1885) alatt keletkezett tárgyakra a természet motívumai mellett a régészeti és néprajzi gyűjtőmunka „sajátos és nemzeti” forrásai jellemzőek. A Zsolnay kisasszonyok, Teréz és Júlia részfeladata volt az ornamensek gyűjtése. A gyűjtemény különlegessége, hogy mindkettőjüktől saját festésű, szignált, datált korai tárgyat is láthatunk a kiállításon.

A korszak egyik legmeghatározóbb, a „nyugati orientációt” képviselő tervezője Klein Ármin volt, aki egy személyben festő, szobrász, forma- és dekortervezőként is dolgozott. Munkájára jellemző témák a klasszicizáló, görög mitológiai alakok, a kora-reneszánsz öltözékű figurák, az ónémet típusú portrék, és a magyar „nép-életnek” jelenetei.

Az 1896-os év igazán különleges a Zsolnay-gyár történetében: Magyarország fennállásának ezredik évfordulójára új máztechnikát fejlesztett ki Zsolnay Vilmos, amelyet az ünnep tiszteletére „millenniumi technikának” nevezett el. A későbbiekben eozin néven csodált, színváltó, színjátszó mázféleségekkel jelent meg, melyeken nemesfémek és drágakövek színe csillog. Ez a technika tette a gyárat világhírűvé, amely egybeforrt Zsolnay Vilmos nevével. Ehhez a periódushoz tartoznak az indiai, japán és kínai mintázatú műtárgyak is, amelyet a magyarság ázsiai eredetének kutatása motivált. Az alapító halála után fia, Miklós vette át a gyárat, s 1900-1921 között ő az a személy, aki vezérszerepet töltött be annak történetében.

Ő hívta Pécsre Rippl-Rónai Józsefet, Apáti Abt Sándort, s a fiatal szecessziós gárda további tagjait. A XX. század első évtizedében öt művész, három szobrász és két festő is dolgozott a gyártmányfejlesztés szolgálatában. Apáti Abt Sándor kiemelkedő szerepet játszott a szecessziós periódus művészeti munkájában, 10 évet élt és dolgozott Pécsett. Igen termékeny alkotó volt, a Zsolnay mauzóleum szobrászati elemeit is ő mintázta az eozinszarkofágjának domborműveivel együtt.

A gyűjtemény az Európa Kulturális Fővárosa program alkalmából lel otthonra Pécsett, a Zsolnay Kulturális Negyedben, egy kifejezetten e célra átalakított szecessziós épületben, az egykori Sikorski-villában.

Látogatási rend

2009 augusztusában született meg a megállapodás, amelyben az Amerikában élő dr. Gyugyi László hatszáz darabos, egyedi darabokat tartalmazó magángyűjteménye visszakerült Pécsre. A tárlatnak otthont adó Sikorski-ház elsőként került átadásra a Zsolnay Kulturális Negyed beruházásai közül, hogy mielőbb a nagyközönség előtt is láthatóvá válhasson a különleges kiállítás. A negyedben azonban az építkezések tovább folynak, így, türelmet kérve a nagyközönségtől, a szervezők következő látogatási rendet alakították ki:

A Gyugyi-gyűjtemény látogatása a beruházások befejezéséig bejelentkezés alapján történik. A bejelentkezést hétfőtől péntekig, 8.00-tól 16.00 óráig, a következő telefonszámon és kontakszemélyen, vagy e-mailen keresztül lehetséges: Tóth Viktória 30/5623760, e-mailen: gyugyikiallitas@gmail.com

Látogatási rend: Csütörtök-vasárnap 10.00, 14.00, 16.00 óra, vagy előzetes bejelentkezés alapján. A gyülekező helyszíne: Zsolnay úti déli bejárat

Belépőjegyek 2010 decemberéig:

  • Felnőtt: 1000 Ft
  • Diák/Nyugdíjas: 500 Ft
  • Tüke kártyával: 800/400 Ft

Jegykiadás a helyszínen történik.

„Értékmentőknek” a befizetést igazoló szelvény felmutatásával a kiállítás ingyenes, de bejelentkezés szükséges. A mai napig több mint ezer „értékmentő” támogatta a Gyugyi-gyűjteményt.

comments powered by Disqus