03.11, 05.16, 12.45, 16.45, 20.06, 22.01 órakor
A pécsi Városháza tornyából hajnalban, több mint háromszáz év távlatából újra felcsendül a müezzin éneke városunk főterén. A müezzin az iszlámban a mecsetnek azon alkalmazottja, aki az imára hívó szöveget elénekli a pénteki közösségi ima, és a napi ötszöri - hajnali, déli, kora délutáni, napnyugtakori és esti - imádság előtt. Müezzinnek lenni nagy megtiszteltetést jelent a közösségen belül, hiszen személyét erényes természete alapján választják ki e feladatra. Kászim pasa dzsámijának egykori minaretje helyett, ez alkalommal a városháza tornyából szólít meg bennünket különös hangja, Pécsett Ahmed AL-Zahraniaki.
17.00
Ziya Azazi dervistánca - Az ismétlés számos vallási rítusnál a transzállapot elérésének eszköze. A szufizmusban a kerengő dervisek ezt a folyamatos körben forgással érik el. A török származású Ziya Azazi a tradicionális dervistáncot ötvözi kortárs táncelemekkel. Így találkozik előadásában a múlt és a jelen, a keleti miszticizmus és a nyugati kultúra, a belső megtisztulás igénye és a lenyűgöző fizikai teljesítmény, látvány és zene ereje.
A török származású Ziya Azazi a tradicionális dervistáncot ötvözi kortárs táncelemekkel. Így találkozik előadásában a múlt és a jelen, a keleti miszticizmus és a nyugati kultúra, látvány és zene ereje.
17:30
Ünnepélyes megnyitó
18.00
Sarikamis zenekar, közreműködik Komáromi Judit Nese - Autentikus kurd népzene Törökország legkeletibb végéből. A kurdok népzenéjének alapeleme a nagydob, a zurna vagy töröksíp és az ének. A dob erőteljes alapritmusának két fő szerepe van: egyrészt a közösség vagy közönség összegyűjtése, mert hangja és a rajta játszott izgalmas ritmusképletek nagy távolságra hatnak, és ha már a figyelemfelkeltő és népösszeterelő szerepét betöltötte, jön a második funkciója, a változatosan táncolható alap biztosítása az ünnep vagy mulatság számára.
Komáromi Judit Nese - „1992 óta szinte minden évben jártam Törökországban, és beutaztam a Fekete-tengertől egészen a Földközi-tengerig. Elsősorban a tudásvágy és a kultúra vonzott. Közép-Törökországban, Kappadókiában, Göreme városában lettem nagykorú. A cigányoktól és a török asszonyoktól tanultam meg, mit jelent a hastánc, és ettől kezdve sorsom megpecsételődött. Ők neveztek el így: Nese, jelentése: jókedv, vidámság. Szeretem a kihívásokat, a kreativitásra ösztönző felkéréseket és az inspiratív helyszíneket."
20.30
Baba Zula zenekar, Orientális dub-ethnorock-formáció - Az 1996-ban Isztanbulban alapított BaBa ZuLa zenekar mindent megtesz azért, hogy egyedi koncertélményben részesítse rajongóit. Rituálék hangulatához hasonlatos előadásaikon különböző művészeti ágak egyvelege jelenik meg: fellépéseiken gyakran szerepelnek hastáncosok, bonyolult jelmezek, jelen van a költészet, a színház és az élő animáció is, melyek egybegyúrva felejthetetlen audiovizuális élményt nyújtanak a hallgatóknak.
A BaBa ZuLa a keleti hangszereket, úgymint a darbukát, az elektromos saz-t és kanalakat keveri elektronikával és modern hangzással, amit maguk úgy neveznek: Oriental Dub. A „ney"-en (török fuvola) keresztül jelenik meg a szúfi-iszlám tradíció a zenében, míg a klarinét a modern török cigányzenét szimbolizálja. Az elektronikus saz és a fakanál zenei iránytűként szolgál a török zene gyökerei felé, vissza egészen az iszlám előtti, sámáni időkig, Anatólián keresztül a mai Isztambulig. Annak ellenére, hogy általában az embereknek egy konkrét zenei stílus ugrik be (a dub), ha azt a kifejezést hallja, hogy Oriental Dub, a BaBa ZuLa zenéje bizonyos értelemben voltaképpen olyan rock 'n' roll, amit a nyugati világ nem hallott a hatvanas évek rock eposzai óta.
A zenekar megosztja velünk a múltbeli generációk zenei örökségét, mely Isztambulban született, és amelynek emlékei hatással voltak a zenéjükre. Koncertjeikre és lemezfelvételeikre az együttes már a kezdetek kezdete óta hív vendégzenészeket. Olyan sztárokkal játszottak együtt, mint Selim Sesler világhírű török klarinétos, Alexander Hacke az Einstürzende Neubauten basszusgitárosa, Fred Frith - Henry Cow és John Zorn zenésztársa, a san francisco-i Ralph Carney szaxofonos, aki játszott többek között Tom Waits-el, és a B-52's-zal és az első török operaénekesnő, festő és díva, Semiha Berksov.
Az évek során az együttes számos hangulatfestő zenét írt filmekhez. Legutóbbi munkájuk a Dondurmam Gaymak c. filmben hallható. A Berlini Filmfesztivál Arany Medve díjas filmrendezője, Fatih Akin „Crossing the Bridge - The Sound of Istanbul" c. filmjében is feltűnik a zenekar, mely Isztambul zenei életéről szól, továbbá Alexander Hacke vendégszereplésével zenét is írtak a filmhez.