Tekintse meg az estről készült képgalériánkat!

A 18. Pécsi Frankofón Hét nyitányaként lépett fel a Trafikban Stéphanie Blanchoud és két zenésztársa: Jean François Assy csellista és Dominique Van Tomme billentyűs. Aki a nagy hang, a sok szereplő és a pazar fénytechnika helyett a meghitt hangulatot, a személyes varázst kedveli, azok számára alighanem az idei Európa Kulturális Fővárosa (EKF) év nyitánya is volt a vasárnap este.

Stéphanie Blanchoud 29 éves, a frankofón sajtó pedig az egekig magasztalja, nálunk azonban kevéssé ismert, ahogyan a francia nyelvű sztárok általában. A zene és színház terén is magasan képzett díva olyan nemes egyszerűséggel suhant fel a színpadra, ahogyan az csak egy belga sztártól várható, egyszerű farmerben és tunikában penderült a mikrofonhoz. Ami pedig ezután jött, az egy óra tömény varázslat volt. A Le Soir című lap tavaly Insomnies című lemeze után azt írta az ifjú Blanchoudról, hogy szárnyakat növesztett. Ami azt illeti, nem járnak messze az igazságtól. Stéphanie hangja angyali, a szó minden értelmében, azzal együtt, hogy a mélyebb hangok ugyanolyan természetességgel áradnak belőle, mint a magasak, nyoma sincs erőlködésnek, vagy erőltetésnek.

A csodás dalok túlnyomó többségét a melankólia jellemzi, amely keresetlenül hömpölygött a lenyűgözött közönség felé, magában hordozva teljes bedobással megélt 29 év minden életbölcsességét, a kisebb és nagyobb csalódásokat, szerelmeket, csókokat. A néhol folkos, néhol kimondottan elektrós hatású muzsikába azért sok derű és életöröm is szorult, Stéphanie pedig ilyenkor - híven a Le Soirban róla írtakhoz - kitárt karral és csukott szemmel repült saját dalain. És közben sztorizott némi hallgatói segítséggel, tréfálkozott saját gitártudásán, amire pedig szintén nem lehet panasz, aggodalmaskodott azon, hogy a közönség érti-e, amit mond, pedig értette, biztosan, és ennek semmi köze nem volt a jelenlévők francia tudásához.

A fiatal művész varázslata bő órán át tartott, és amilyen természetességgel felvonult a színpadra, úgy is jött le róla. Rövid ráadás után még visszavonult némi dedikálásra, beszélgetett néhány emberrel, és elvonult, csak a dalai maradtak utána pár száz ember szívében.